Lakáshitelt szeretnél, de aggódsz az értékbecslés miatt? Mutatjuk, mire számíthatsz!
A jelzáloghitel felvételi procedúra fontos és kritikus pontja az értékbecslés, ami alapvetően meghatározza a felvehető hitel maximális összegét. De vajon hogyan készül ez, és mire számíthatsz ez alapján?
A jelzáloghitelek elengedhetetlen része a fedezetként bevont ingatlan értékbecslése, amikor is meghatározzák a lakás vagy ház becsült forgalmi és hitelbiztosítéki értékét. A becsült forgalmi érték azért kritikus, mert a bankok ennek legfeljebb 80 százalékáig hitelezhetnek, ami alapján például egy 60 millió forintra becsült ingatlan megvásárlására maximum 48 millió forint hitel kapható, vagyis 12 millió forintot önerőből kell előteremteni.
A 80% azonban csak a jogszabályi maximum, eddig főként Budapesten és a nagyobb vidéki városokban mennek el a bankok, a nagy számú tranzakciónak köszönhetően a forgalmi érték itt ugyanis viszonylag nagy pontossággal meghatározható. Kisebb települések, falvak és tanyák esetében a forgalmi értékhez képest felvehető hitel aránya még alacsonyabb lehet, ezért ezzel kapcsolatban mindenképpen érdemes előre tájékozódni a kiválasztott banknál vagy hitelszakértőnél. Az utóbbi azért előnyös, mert az egyes bankok között jelentős eltérések vannak abban, hogy a forgalmi érték hány százalékáig hiteleznek legfeljebb, így ezt a szempontot is figyelembe kell venni a hitelező bank kiválasztásakor.
A forgalmi érték okozhat galibát akkor is, ha alacsonyabb az adásvételi szerződésben szereplő vételárnál, mert ez azt jelenti, hogy a vételár nagyobb hányadát kell önerőből megfinanszírozni. Ha már az ingatlant lefoglalóztuk, ám a plusz önerőt képtelenek vagyunk előteremteni, akkor legrosszabb esetben akár az eladónak kifizetett összeget is elveszíthetjük. Éppen ezért érdemes előzetes értékbecslést kérni minden olyan esetben, amikor ez gondot okozhat, ebből ugyanis kiderül, hogy az adott banktól mennyi hitelre számíthatunk a szóban forgó fedezettel.
