Lízingelés

A lízing egyre gyakoribb a lakosság és a vállalkozók körében. Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok még nem léteznek. A jogalkotók több helyen határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs, ezért ezek adóztatási kérdései sem egyszerűek.

Ez a cikk azért került ide, mert az ingatlanok kapcsán jól működő cégeknek ez is egy lehetőség arra, hogy pénzhez jussanak a saját ingatlanjuk visszlízingelése által!

Lízing típusai

A lízing lényege az adásvételnek egy bérleti ügylettel és egy hitelügylettel való kombinációja.

Alapvetően három lízingtípust különböztethetünk meg:

1, operatív lízing (lényegében tartós bérlet),
2, a tulajdonszerzésre vonatkozó opciós jogot tartalmazó nyílt végű pénzügyi lízing,
3, a feltétlen tulajdonjogot biztosító zárt végű pénzügyi lízing.

1, Operatív lízing főbb jellemzői

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül és abban különbözik a zárt végű pénzügyi lízingtől, hogy az operatív lízingnél nincs tulajdonszerzés.

Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. Az áfa levonhatósága már a lízingbe vevő áfa státuszától (a tevékenység áfás, áfamentes) és az operatív lízingbe vett eszköz típusától függ (személygépjármű, lakóingatlan, ipari ingatlan, termelő berendezés, telek stb.).

A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel.

Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az értékcsökkenés elszámolása a társasági adóalanyoknál adózás előtti eredményt módosító tétel. A ráfordításként elszámolt értékcsökkenés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao. tv.) 8. § (19 bekezdésének b) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel. A Tao tv. által elismert értékcsökkenés pedig a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolható el.

Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

2, Nyílt végű lízing jellemzői

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot és háromféle döntési lehetőséget biztosít.

1, A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő visszaadhatja az eszközt a lízingbe adónak.
2, A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő megszerezheti a lízingelt eszköz tulajdonjogát, azonban ez nem kötelező.
3, A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő kijelölhet egy harmadik személyt arra, hogy az vásárolja meg a lízingtárgyat.
A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Az áfa levonhatóságát ugyancsak a lízingtárgy konkrét mivolta befolyásolja (lakóingatlan, egyéb ingatlan, jármű stb.).

A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

Rendszeresen felmerül kérdésként, hogy kell-e a kibocsátott számlákat helyesbíteni abban az esetben, ha a futamidő végén az eszköz visszaadásra kerül, valamint az is, hogy miként változik a visszaadott eszköz számviteli nyilvántartása.

A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor. Az utolsó lízingdíj áfájának levonásba helyezése kritikus lehet.
Számvitelileg a maradványértéket a futamidő végén rá kell aktiválni a korábban lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értékére, és a további hasznos élettartamot, terv szerinti értékcsökkenést, maradványértéket újra kell tervezni.

A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban a futamidő végén számviteli bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítani a lízingbe vevő által a lízingbe adó számára visszaadott (és a lízingbe adó által visszavett) eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbe adónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés általános szabályai szerint kell elszámolnia.
Felmerül a kérdés, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing esetén a visszavett eszköz miatt kell-e a futamidő alatt kibocsátott számlákat utólagosan helyesbíteni.

3, Zárt végű pénzügyi lízing jellemzői

A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. Az áfa levonhatóságát a konkrét lízingtárgy függvényében lehet eldönteni.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

Kapcsolat itt!