Mit néz az értékbecslő, ha a CSOK plusz támogatott hitelből vennél lakást?

A hitelből való ingatlanvásárlás elengedhetetlen eleme az értékbecslés, amely során felmérik a lakás értékét és azt, hogy elfogadható-e a bank számára fedezetként. Kevesen tudják, hogy állami támogatás igénylésekor az értékbecslés során számos extra dolgot is megvizsgálnak. Érdemes felkészülni, megismerkedni az elvárásokkal, előírásokkal előzetesen: jó tudni az adásvételi szerződés megkötése előtt, hogy a kinézett ház megfelel-e a támogatással kapcsolatos előírásoknak. Lássuk, mit is néznek meg a támogatással kapcsolatban.

Mit néz az értékbecslő, ha a CSOK támogatásból vennél lakást?

Mit néz az értékbecslő, ha a CSOK PLUSZ támogatott hitelből vennél lakást?

A családi otthonteremtési támogatás vagy, ahogy általában emlegetni szoktuk, a CSOK plusz, csak születendő gyermekek után járó kedvezményes kamatozású lakáscélú hitel. A kedvezmény hatalmas lehetőség a saját otthont tervezők számára. Hatása pedig egyre inkább fokozódik, hiszen a piaci lakáscélú jelzáloghitelek kamatemelkedésével egyre nehezebb előteremteni a vásárláshoz építkezéshez szükséges pénzt. 

Számos feltételt kell ugyanakkor teljesíteni a támogatott hitel felvételéhez, amelyek közül számos speciális előírás az ingatlanra vonatkozik. Ezek közül nézzük a legfontosabbakat!

1. Beazonosítható legyen a lakás

Az első és legalapvetőbb feltétel, hogy a kiszemelt ingatlan beazonosítható legyen. Ez alatt azt értjük, hogy családi házaknál utcanév és házszám tábla, társasházak és osztatlan közös tulajdon esetén ajtószám legyen jól látható helyre kihelyezve. Ennek hiányában az értékbecslő el sem kezdi a felmérést.

2. Mi szerepel a tulajdoni lapon?

Az ingatlan nyilvántartásban szereplő adatokat sem szabad elhanyagolni. CSOK plusz támogatás csak a lakóház vagy lakás megnevezésű ingatlanra igényelhető. További gyakori hiányosság, hogy a tulajdoni lapon nincsen feltüntetve a pontos cím, amelyet címigazolás benyújtásával lehet pótolni.

Ezen kívül a nyilvántartásban szereplő adatoknak meg kell egyeznie az ingatlan fizikai státuszával is. Erre jó példa, hogy leginkább családi házak esetén fordulhat elő olyan eset, amikor van egy terasz vagy egyéb melléképület, amely nincs feltüntetve a térképmásolaton. Ennek a pótlását mielőbb rendezni kell, különben "jogilag rendezetlen" kategóriába sorolodik...

3. Mennyit ér az értékbecslő szerint az ingatlan és mennyi a vételár?

Következő lépésként az értékbecslő a helyszíni szemle során megállapítja az ingatlan a forgalmi értékét és ebből következően a hitelbiztosítéki értéket is. Hitelbiztosítéki érték megállapításához maximum a forgalmi érték 80 százalékát veszik alapul Budapesten és környékén. Ez az arány vidéki településeken alacsonyabb is lehet. A CSOK szabályai szerint használt lakás vásárlásakor a vételár maximum 20 százalékban haladhatja meg a forgalmi értéket, ennek célja hogy az eladó ne árazza túl az ingatlant.

4. Mekkora az ingatlan alapterülete?

Fontos, hogy előírás a hasznos alapterület nagyságára van. A figyelembe vehető hasznos alapterület belmagasságának el kell érnie az 1,9 métert. Ebbe a nettó alapterületbe csak azon helyiségek számítanak bele, ahol ez az elvárt belmagasság megvalósul. Nem számít bele a gépjárműtároló és a pinceszint sem. A konyhának a lakásból közvetlenül elérhetőnek kell lennie, azaz az úgynevezett nyári konyha már nem elfogadható.

Az alapterület szempontjából lényeges, hogy használt, vagy új építésű lakást vásárolunk, sőt, az is fontos, hogy lakásról, vagy házról beszélünk.